Mi az a felhőbiztonság?

A felhőbiztonság a felhőszolgáltatók és az ügyfeleik közös felelőssége. A felelősségek köre a kínált szolgáltatások típusától függően változik:

Szolgáltatott infrastruktúra. Ebben a modellben a felhőszolgáltatók igény szerint kínálnak számítási, hálózati és tárolási erőforrásokat. A szolgáltató feladata az alapvető számítástechnikai szolgáltatások biztonságossá tétele. Az ügyfeleknek az operációs rendszert és az abban megtalálható minden alkalmazást, adatot, futtatókörnyezetet és köztes szoftvert védeniük kell.

Szolgáltatásként nyújtott platform. Számos szolgáltató ezenkívül teljes fejlesztési és üzembe helyezési környezetet is kínál a felhőben. Az alapvető számítástechnikai szolgáltatásokon kívül a futtatókörnyezet, a köztes szoftverek és az operációs rendszer védelméért is felelősek. Az ügyfeleknek kell gondoskodniuk az alkalmazások, az adatok, a felhasználói hozzáférés, a végfelhasználói eszközök és a végfelhasználói hálózatok biztonságáról.

Szolgáltatott szoftver. A szervezetek használatalapú fizetéses modellt használva is hozzáférhetnek a szoftverekhez, például a Microsoft Office 365-höz vagy a Google Drive-hoz. Az ügyfeleknek e modell esetén is gondoskodniuk kell az adataik, a felhasználóik és az eszközeik biztonságáról.

Négy eszköz, amely segít a cégeknek a felhőbeli erőforrásaik védelmében:

• A felhőbeli kiszolgálóműködés-védelmi platformokkal biztonságossá tehetők a felhőben működő alkalmazások által igényelt számítási, tárolási és hálózatkezelési képességek. Úgy működik, hogy azonosítja a számítási feladatokat a nyilvános, a privát és a hibrid felhőben üzemeltetett környezetekben, és ellenőrzi, hogy nincsenek-e bennük biztonsági rések. Biztonsági rések észlelése esetén a megoldás javaslatot tesz a problémák kijavításához használható beállításokra.
• A felhőelérési biztonsági közvetítők segítenek az IT-csapatoknak, hogy betekintést nyerjenek a felhőappok használatába, és kockázatbecslési adatokat biztosítanak az egyes alkalmazásokról. Ezek a megoldások az adatok védelmében és a megfelelőségi célok teljesítésében is közreműködnek az adatok felhőn keresztüli mozgását megjelenítő eszközökkel. A szervezetek ezekkel a felhőelérési biztonsági közvetítők használatával a szokatlan felhasználói viselkedés észlelésére és a fenyegetések elhárítására is képesek.
• A felhőbiztonsági állapot kezelésére szolgáló megoldások úgy segítenek csökkenteni a kockázatokat, hogy folyamatosan keresik azokat a konfigurációs hibákat, amelyek biztonsági incidenshez vezethetnének. A folyamat automatizálásával ezek a megoldások csökkentik a manuális folyamatokban előforduló hibák kockázatát, és átláthatóbbá teszik a több ezer szolgáltatást és fiókot tartalmazó környezeteket. A biztonsági rések észlelése után e megoldások interaktív javaslatokkal segítenek a fejlesztőknek a hiba kijavításában.
• Az identitás- és hozzáférés-kezelési megoldások eszközöket biztosítanak az identitások kezeléséhez és a hozzáférési házirendek alkalmazásához. A szervezetek ezekkel a megoldásokkal korlátozzák a bizalmas erőforrásokhoz való hozzáférést, és kényszerítik ki a többtényezős hitelesítést és a minimális jogosultságú hozzáférést.
• A natív felhős alkalmazásvédelmi platform (CNAPP) segít a biztonsági csapatoknak beépíteni a biztonságot a kódból a felhőig terjedően. A CNAPP egységes megfelelőségi és biztonsági képességeket biztosít a felhőbeli biztonsági fenyegetések megelőzéséhez, észleléséhez és elhárításához a fejlesztéstől a futtatókörnyezetig.
• A DevOps-biztonság egyesített felügyeletével a biztonsági csapatok egységesíthetik, megerősíthetik és kezelhetik a többfolyamatos biztonságot, a biztonság balra tolásával magába a kódba ágyazhatják a biztonságot, és egyetlen konzolon keresztül támogathatják a kódtól a felhőig terjedő védelmet.

A szervezeteknek négy területet kell figyelembe venniük, amikor eljárásokat és házirendeket léptetnek életbe a felhők védelme érdekében:

• Hozzáférés-korlátozás: Mivel a felhő mindent elérhetővé tesz az interneten keresztül, rendkívül fontos gondoskodni arról, hogy csak a megfelelő személyek férhessenek hozzá csak a megfelelő eszközökhöz, és kizárólag a megfelelő ideig.
• Adatvédelem: A szervezeteknek tisztában kell lenniük azzal, hol találhatók az adataik, és a megfelelő vezérlőkkel gondoskodniuk kell maguknak az adatoknak és az őket üzemeltető és tároló infrastruktúrának a védelméről.
• Adat-helyreállítás: Egy jól működő biztonsági mentési megoldás és adat-helyreállítási terv kritikus fontosságú, ha biztonsági incidens történik.
• Reagálási terv: Amikor támadás ér egy szervezetet, olyan tervre van szükség, amellyel enyhíteni lehet a támadás hatásait, és meg lehet akadályozni más rendszerek feltörését.
• A biztonság balra tolása: A biztonsági és a fejlesztői csapatok együtt dolgoznak azon, hogy a biztonságot magába a kódba ágyazzák, így a felhőalapú alkalmazások már a kezdetektől fogva biztonságosak lesznek, és azok is maradnak.
• A DevOps biztonsági állapotának egységesített láthatósága: Minimálisra csökkentheti a vakfoltokat azáltal, hogy egyetlen nézetben teszi elérhetővé a DevOps biztonsági állapotának elemzését több DevOps-platformra kiterjedően.
• A biztonsági csapatok összpontosítása az újonnan megjelenő fenyegetésekre: Erősítse meg a felhőalapú erőforrás-konfigurációkat a kódban, hogy csökkentse az éles környezeteket elérő biztonsági problémákat.

A szervezeteknek a következő felhőbeli kockázatokra kell odafigyelniük:

• Feltört fiókok: A támadók gyakran használnak adathalász kampányokat abból a célból, hogy eltulajdonítsák az alkalmazottak jelszavait, és hozzáférést szerezzenek a rendszerekhez és az értékes vállalati eszközökhöz.
• Hardveres és szoftveres biztonsági rések: Függetlenül attól, hogy egy szervezet nyilvános vagy privát felhőt használ-e, kritikus fontosságú a hardvereszközök és a szoftverek rendszeres javítása és naprakészen tartása.
• Belső fenyegetések: A biztonsági incidensek mögött gyakran emberi hibák állnak. A helytelen konfigurációk rést nyithatnak a rosszindulatú szereplők előtt. Gyakran előfordul, hogy az alkalmazottak rossz hivatkozásokra kattintanak, vagy véletlenül kevésbé biztonságos helyre helyezik át az adatokat.
• Felhőerőforrások láthatóságának hiánya: Ez a felhőbeli kockázat megnehezíti a biztonsági rések és fenyegetések észlelését és az azokra való reagálást, ami biztonsági incidensekhez és adatvesztéshez vezethet.
• Kockázatok rangsorolásának hiánya: Amint a biztonsági rendszergazdák betekintést nyernek a felhőalapú erőforrásokba, sokszor azzal szembesülnek, hogy a biztonsági helyzet javítására vonatkozó ajánlások száma túl nagy. Fontos a kockázatok rangsorolása, hogy a rendszergazdák tudják, mire kell összpontosítaniuk ahhoz, hogy a legnagyobb biztonsági hatást érjék el.
• Magas kockázatú felhőengedélyek: A felhőszolgáltatások és -identitások elterjedésével megnőtt a magas kockázatú felhőengedélyek száma, ami növeli a lehetséges támadási felületeket. Az engedélymegtartási index (PCI) metrika azt méri, hogy az identitások milyen károkat okozhatnak az engedélyük alapján.
• Új veszélyforrások: A felhőbiztonsági kockázatok folyamatosan fejlődnek. A biztonsági incidensek és az adatvesztés elleni védelem érdekében fontos, hogy mindig tájékozódjon az új fenyegetések megjelenéséről.
• A natív felhős fejlesztés és a biztonság integrációjának hiánya: Rendkívül fontos, hogy a biztonsági és a fejlesztői csapatok együttműködjenek a kódproblémák azonosítása és javítása érdekében, mielőtt az alkalmazást üzembe helyeznék a felhőben.

A felhőbiztonság olyan technológiákat, eljárásokat, szabályzatokat és vezérlőket jelent, amelyek célja a felhőalapú rendszerek és adatok védelme. Néhány példa a felhőbiztonságra:

• A felhőelérési biztonsági közvetítőhöz hasonló eszközök, amelyekkel betekintést nyerhet a szervezet által használt appokba és adatokba.
• A felhőbiztonsági állapot kezelésére szolgáló megoldással könnyebben azonosíthatja és javíthatja ki a konfigurációs hibákat.
• A biztonsági és a fejlesztői csapatok együttműködését segítő eszközök, hogy a biztonságot magába a kódba építsék be.
• Felhőbeli kiszolgálóműködés-védelmi platform a biztonság fejlesztési folyamatba való integrálásához.
• Az alkalmazottak eszközeinek naprakészen tartására, beleértve a szoftverek rendszeres javítására vonatkozó házirendek bevezetése.
• Képzési program létrehozása annak biztosítására, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek a legújabb fenyegetésekkel és adathalászati taktikákkal.

A felhőalapú rendszerek és adatok belső és külső fenyegetésekkel szembeni védelme révén a felhőbiztonság csökkenti a kibertámadás kockázatát. A felhőbiztonság támogatja a hibrid munkamodelleket is azáltal, hogy szabályozza, ki férhet hozzá az erőforrásokhoz – függetlenül attól, hogy az alkalmazottak, a vállalkozók és az üzleti partnerek a helyszínen vagy távolról dolgoznak. További előny, hogy a felhőbiztonság fokozza az adatvédelmet, és segít a szervezeteknek megfelelni az olyan szabályozásoknak, mint a GDPR és a HIPAA. A szabályozásoknak való megfelelés hiánya magas bírságokat és a jó hírnévnek okozott károkat eredményezhet.

A felhőbiztonság legjobb gyakorlatai kiterjednek a szervezet technológiájára, folyamataira és vezérlőire, beleértve az alábbiakat:

• Gondoskodni arról, hogy a felhőbeli kiszolgálóműködés-védelmi platform rendelkezzen natív felhős alkalmazásplatformmal, felhőinfrastruktúra-jogosultságkezeléssel és felhőbiztonsági állapot kezelésével, ami segít a hibalehetőségek csökkentésében, a biztonság megerősítésében és a hatékony hozzáférés-kezelésben.
• Rendszeres képzések tartása annak érdekében, hogy az alkalmazottak felismerjék az adathalász kampányokat és más pszichológiai manipulációs technikákat. Továbbá olyan folyamatok bevezetése, amelyek segítenek a támadások megelőzésében, észlelésében és az azokra való reagálásban, beleértve a bizalmas adatok titkosítását, a szoftverek és hardverek rendszeres javítását, valamint erős jelszóházirendek kidolgozását.
• Olyan teljes felügyeleti keretrendszer bevezetése, amely explicit módon ellenőrzi az összes hozzáférési kérést. Ide tartozik a minimális jogosultságú hozzáférés alkalmazása, azaz hogy csak azokhoz az erőforrásokhoz adjon hozzáférést, amelyekhez szükséges, semmi máshoz.
• A biztonság balra tolása lehetővé teszi, hogy a biztonsági és a fejlesztői csapatok együtt dolgoznak azon, hogy a biztonságot magába a kódba ágyazzák, így a felhőalapú alkalmazások már a kezdetektől fogva biztonságosak lesznek, és azok is maradnak.