7 új hibrid hadviselési trend Oroszország kiberháborújából

Az Oroszország ukrajnai inváziója által okozott fizikai és gazdasági pusztítás ellenére a háború immár a második évébe lép, ám Moszkva kiber- és befolyásolási műveletekre vonatkozó legfőbb céljai korántsem teljesültek maradéktalanul. 

Oroszország továbbra is kiber- és befolyásolási műveletekhez folyamodik, hogy megkísérelje gyengíteni Kijev elszántságát, és csökkenteni Ukrajna európai támogatottságát. Az oroszpárti befolyásoló szereplők az egész kontinensen oroszbarát politikai szereplőket és pártokat felhasználva, illetve elszigetelt tiltakozásokat támogatva igyekszenek súlyosbítani a háborúval kapcsolatos helyi megosztottságot. 

Az orosz kiber- és befolyásoló szereplők  a kibertevékenységek mellett propagandisztikus módszerekkel terjesztik a Kreml által alakított narratívákat a célközönségek körében, és arra törekszenek, hogy tovább mélyítsék az európai népek közötti megosztottságot. Oroszország befolyásolási forgatókönyve több vektort is alkalmaz, és hét kulcsfontosságú, a kiber- és az információszerzési műveleteket egyesítő taktikai lépést foglal magába:

1. A számítógépes hálózati műveletek (CNO) felerősítése: Oroszország számítógépes hálózati műveleti tevékenysége, amely olyan ártalmas és kémkedési műveleteket foglal magába, amelyek időnként befolyásolási célokat támogatnak, nagy valószínűséggel erősödni fog. Az erőfeszítések valószínűleg a NATO-tagországok diplomáciai és katonai szervezeteire, Ukrajna szomszédaira és azokra a privát szektorba tartozó cégekre fognak összpontosulni, amelyek közvetlenül vagy közvetetten részt vállalnak Ukrajna katonai ellátási láncának fenntartásában.

2. A pacifizmus fegyverként való használata: Ez a taktika a háború költségeivel kapcsolatos, belföldön elterjedt elégedetlenséget használja ki, és táplálja az európai nemzetek harmadik világháborútól való félelmét.

3. A nacionalizmus mobilizálása: Az orosz befolyásoló szereplők a jobboldali populizmusnak azokat a narratíváit is támogatják, amelyek azt állítják, hogy Ukrajna támogatása a politikai elit előnyeit szolgálja, és ellentétes a helyi népesség érdekeivel.

4. A megosztottság kihasználása: Oroszország továbbra is elkötelezetten folytat olyan befolyásoló műveleteket, amelyek egymás ellen hangolják a NATO tagállamait. Magyarország gyakori célpontja az ilyen törekvéseknek, mint ahogyan Lengyelország és Németország is.

5. A menekültek démonizálása: Ez a taktika úgy aknázza alá az Ukrajna iránti szolidaritást, hogy kihasználja a bonyolult történelmi, etnikai és kulturális sérelmeket.

6. A diaszpóra közösségeinek célba vétele: Az orosz befolyásoló szereplők hamisítványok és más nem hiteles vagy manipulált anyagok felhasználásával népszerűsítik azt a narratívát, mely szerint az európai kormányok megbízhatatlanok, az ukránokat pedig ki fogják szolgáltatni, és arra fogják kényszeríteni őket, hogy harcoljanak a háborúban.

7. A hacktivista műveletek erősítése: A Microsoft és mások olyan bizonyítottan hacktivista csoportokra lettek figyelmesek, amelyek ténylegesen vagy állítólagosan DDoS-támadásokat hajtottak végre, illetve dokumentáltan betörtek feltételezett ellenségek rendszerébe az orosz hatalom online erősítése érdekében. E csoportok némelyike kiberfenyegetést jelentő szereplőkhöz köthető, ilyen például a Seashell Blizzard és a Cadet Blizzard.

A Microsoft Veszélyforrás-intelligencia várakozásai szerint fokozódni fog az elővigyázatosság a Moszkva számára stratégiailag fontos régiókban: a Balkán-félszigeten, Latin-Amerikában, Afrikában és magában Oroszországban is. Az Ukrajna és a NATO-tagországok közötti szövetségek aláaknázására tett erőfeszítések is várhatóan tovább folytatódnak.