Propaganda a digitális korban: Hogyan rombolják a bizalmat a kiberbefolyásolási műveletek?

Napjaink külföldi befolyásolási műveletei új módszereket és technológiákat használnak, hogy hatékonyabban ássák alá a bizalmat.

A nemzetállamok egyre inkább kifinomult befolyásolási műveleteket alkalmaznak a propaganda terjesztésére és a közvélemény befolyásolására belföldön és nemzetközi szinten egyaránt. Ezek a kampányok aláássák a bizalmat, fokozzák a polarizációt és veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat.

Az APM típusú (Advanced Persistent Manipulator, azaz fejlett folyamatos manipulációt végző) szereplők a hagyományos médiát az internettel és a közösségi médiával együtt használják arra, hogy kampányaik hatókörét, méretét és hatékonyságát, valamint a globális információs ökoszisztémára gyakorolt hatásukat jelentősen növeljék.

A szintetikus média egyre elterjedtebbé válik az olyan eszközök elterjedésének köszönhetően, amelyekkel könnyen létrehoznak és terjesztenek rendkívül valósághű mesterséges képeket, videókat és hangokat. A médiaeszközök eredetét igazoló digitális eredetigazolási technológia ígéretes lehet a visszaélések elleni küzdelemben.

A kiberbefolyásolási műveletek elleni védelemhez holisztikus megközelítésre van szükség. A Microsoft a már kiforrott intelligens kiberveszély-felderítési infrastruktúrájára alapozva veszi fel a harcot a kiberbefolyásolási műveletek ellen. Stratégiánk lényege a külföldi agresszorok propagandakampányainak felderítése, megzavarása, kivédése és visszaszorítása.

A Microsoft stratégiai keretrendszerének célja, hogy segítse az érdekelt feleket a különböző ágazatokban a propaganda – különösen a külföldi agresszorok által folytatott kampányok – felderítésében, megzavarásában, kivédésében és elhárításában.

Észlelés
Ahogyan a kibervédelem esetében is, a külföldi kiberbefolyásolási műveletekkel szembeni fellépésnél is a felderítéshez szükséges képesség fejlesztése az első lépés. Egyetlen vállalat vagy szervezet sem remélheti, hogy önállóan lesz képes elérni a szükséges előrelépést. Meghatározó jelentőségű lesz a technológiai ágazaton belüli egy új, szélesebb körű együttműködés, a kiberbefolyásolási műveletek elemzése és jelentése terén elért előrehaladás pedig jelentősen függ majd a civil társadalom szerepétől, beleértve a tudományos intézményeket és a nonprofit szervezeteket is.

Védekezés
A stratégia második pillére a demokrácia védelmének megerősítése, amely egy régóta fennálló olyan prioritás, ahol beruházásra és innovációra van szükség. Ennek a pillérnek tekintetbe kell vennie azokat a kihívásokat, amelyeket a technológia a demokratikus társadalmak számára teremtett – különösen az újságírás és a helyi hírek megzavarását –, de azokat a lehetőségeket is, amelyekkel a technológia a demokratikus társadalmak hatékonyabb védelmét szolgálhatja.

Ehhez folyamatos beruházásokra és innovációra van szükség, amelyeknek meg kell felelniük a különböző országok és kontinensek helyi igényeinek. Ezeket a problémákat nem lesz könnyű megoldani, és sokszereplős megközelítésre van szükség, amelyet a Microsoft és más technológiai vállalatok egyre inkább támogatnak

Megzavarás
Az utóbbi években a Microsoft digitális bűncselekmények elleni részlege (DCU) finomította a taktikáját, és olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyekkel a kiberfenyegetéseket a zsarolóprogramoktól kezdve a botneteken át a nemzetállami támadásokig meg lehet zavarni. Sok fontos tanulságot levontunk, kezdve az aktív megzavarás szerepével egészen a kibertámadások széles körének elhárításáig.

A kiberbefolyásolási műveletekkel szembeni fellépés kapcsán elmondható, hogy a megzavarás egyre fontosabb szerepet kaphat, és egyre világosabbá válik, hogy mi a megzavarás legjobb megközelítése. A kiterjedt megtévesztés leghatékonyabb ellenszere az átláthatóság. A Microsoft éppen ezért növelte a nemzetállamok befolyásolási műveleteinek felderítésére és megzavarására szolgáló kapacitását a vezető kiberfenyegetés-elemző és -kutató vállalat, a Miburo Solutions felvásárlásával, amely a külföldi kiberbefolyásolási műveletek felderítésére és az azokra való válaszadásra specializálódott. Ezeket az elemzőket a Microsoft fenyegetésekkel foglalkozó elemzőivel egyesítve a Microsoft létrehozta a Digitális Fenyegetéselemző Központot (DTAC). A DTAC elemzi a kibertámadásokat és a befolyásolási műveleteket is magában foglaló nemzetállami fenyegetéseket, ezekről jelentéseket készít, az információkat és a fenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési adatokat geopolitikai elemzésekkel kombinálja, hogy betekintést nyújtson, és hatékony válaszlépéseket és védekezést tegyen lehetővé.

Kivédés
Zárásképpen elmondhatjuk, hogy amennyiben az egyes országokat nem vonják felelősségre a nemzetközi szabályok megsértéséért, akkor nem várhatjuk el tőlük, hogy megváltoztassák hozzáállásukat és gyakorlatukat. Kizárólag kormányzati feladat ezt az elszámoltathatóságot és felelősségvállalást kikényszeríteni. Ennek dacára azonban a nemzetközi normák megerősítésében és kiterjesztésében egyre inkább fontos szerepet játszik, ha minél többen lépnek be a képbe.

Több mint 30 online platform, hirdető és kiadó, köztük a Microsoft is aláírta az Európai Bizottság által nemrégiben frissített, a dezinformáció kezelésére vonatkozó gyakorlati kódexet, és elkötelezte magát, hogy az erősödő kihívásokra nagyobb fokú elkötelezettséggel válaszolnak. A különféle kezdeményezések, mint például a közelmúltban kiadott párizsi felhívás, a christchurchi felhívás és az internet jövőjéről szóló nyilatkozat összehozhatják az érintett feleket, ahogyan elősegíthetik a kormányok és a demokratikus nemzetek nyilvánosságának együttműködését. A kormányok ezen iránymutatások és törvények alapján elősegíthetik a demokratikus országok által elvárt elszámoltathatóság térnyerését.

A demokratikus kormányok és társadalmak gyors, radikális átláthatóságot biztosítva hatékonyan ellensúlyozhatják a befolyásoló kampányokat azáltal, hogy azonosítják a nemzetközi támadások forrását, tájékoztatják a közvéleményt, és megerősítik az intézményekbe vetett bizalmat.

Forrás: Microsoft Digitális védelmi jelentés, 2022. november